MAGYAR ONKOLÓGIAVol 60, No. 1, 2016

 Egyéb

Diagnosztikus problémák és prognosztikai faktorok prosztatarákban

Tarján Miklós1

1Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem, Szeged
2Department of Pathology and Clinical Cytology, Central Hospital, Falun, Sweden

Munkánk célja, hogy hisztológiai módszer segítségével már preoperatív biopsziában el tudjuk különíteni a duktális rákot (DAP) az acináristól (AAP), és hogy igazolni tudjuk, hogy azok a prosztatarákok, amelyek duktális differenciációt mutatnak, valóban agresszívebbek, mint a tiszta acináris megjelenésűek. Továbbá arra keressük a választ, hogy transzrektális ultrahangvezérelt szextáns- vagy oktánsbiopsziák elemzésével lehetőség van-e információt szerezni az extrakapszuláris terjedés (ECE) jelenlétéről. Tanulmányunkban 110, radikális prosztatektómián (RP) átesett beteg mintáját retrospektív hagyományos óriásmetszet-technikával, másrészt az intézetünkben kifejlesztett háromdimenziós (3D) technikával vizsgáltuk. Vizsgálatunkhoz 2000. január és 2006. december között operált betegek anyagát használtuk, az átlagos követési idő 5,1 év volt. A munkánkban 9 különböző immunhisztokémiai markert teszteltünk. 84 betegben elemeztük a transzrektális ultrahangvezérelt szextáns- (60 eset) vagy oktánsbiopsziákat (24 eset). A pozitív biopsziák száma és az ECE közötti összefüggést khi-négyzet-teszttel vizsgáltuk. Meghatároztuk a specificitást, szenzitivitást és a pozitív, valamint negatív prediktív értékeket. A vizsgálat eredményének pontosítása miatt a pozitív biopsziák számát kombináltuk két másik paraméterrel: PSA-val és a Gleason score-ral. Háromdimenziós és hagyományos óriásmetszet-technikával 13 esetben igazoltunk DAP-t, és 97 esetben AAP-t. DAP-ben szignifikánsan nagyobb gyakorisággal fordult elő pT3 vagy előrehaladottabb daganat (p<0,0001), 20 mm-nél nagyobb tumorgóc (p=0,0020), magas grádusú PIN (p=0,0079), Gleason score ≥7 (p<0,0001), pozitív sebészi szél (p=0,0219), ECE (p<0,0001), érinvázió (p=0,0033), ondóhólyag-érintettség (p=0,0213), biokémiai/lokális visszaesés, (p=0,0015), regionális nyirokcsomó- és távoli metasztázis kromo (p<0,0001). Három biomarker (kromogranin A, EGFR, p53) kombinációjával 94% (AUC 0,94; 95% CI: 0,88–0,99) pontossággal elkülöníthető a két daganat. ECE 24%-ban (20/84) igazolódott a RP-s mintákban. Khi-négyzet-teszttel szignifikáns összefüggést igazoltunk a pozitív biopsziák száma és az ECE jelenléte között. 168 prosztataoldal elemzésekor a pozitív prediktív érték 46,7%, míg a negatív prediktív érték 89% volt. A domináns oldal elemzésével ugyanezen paraméterek vizsgálatakor 37%-ot, illetve 94%-ot kaptunk. A 10 ng/ml-nél magasabb preoperatív PSA-értékeket és 7 vagy annál nagyobb Gleason score-t az irodalmi adatok alapján magas rizikójú paraméternek tekintettük. A pozitív biopsziák számát kombináltuk a preoperatív PSA és biopsziás Gleason score értékeivel, és ezáltal ECE vonatkozásában magas, illetve alacsony rizikójú betegcsoportokat kaptunk. Alacsony rizikójú paraméterek mellett, ha legfeljebb egy biopszia tartalmazott daganatot, nem volt ECE. Ezzel szemben, ha magas rizikójú paraméterek mellett egynél több biopsziás minta tartalmazott daganatot, 77%-ban találtunk ECE-t. A 3D hisztológiai módszer használata RP-s mintán kombinálva a három immunhisztokémiai markerrel alkalmas arra, hogy elég jó pontossággal el tudjuk különíteni a DAP-t az AAP-től. E tudás birtokában lehetőség van a terápia tervezésére is. Bizonyos AAP-esetekben alkalmazni lehetne a kevésbé radikális eljárásokat, míg DAP-ben szükség lenne sokkal hatásosabb kezelési eljárásokat kifejleszteni. Az ECE jelenléte igen jól előrejelezhető szextáns- vagy oktánsbiopsziákban a pozitív biopsziák számával vagy ezt kombinálva más paraméterekkel. Magyar Onkológia, Vol 60, Nr. 1, 72-77, 2016

Kulcsszavak: duktális adenokarcinóma; immunhisztokémia; óriásmetszet-hisztológia; 3D hisztológia; radikális prosztatektómia; extrakapszuláris terjedés

Diagnostic problems and prognostic factors in prostate cancer. We aimed to refine the methodology for discriminating ductal (DAP) and acinar adenocarcinomas (AAP) of the prostate preoperatively with a high degree of accuracy, and confirm that prostate carcinoma of ductal origin is a more aggressive subtype. Moreover, we intended to evaluate the clinical utility of transrectal ultrasound-guided systematic sextant or octant biopsies in prediction of extracapsular extension (ECE) at radical prostatectomy. A blinded retrospective analysis of 3-dimensional histology specimens from 110 consecutive radical prostatectomy (RP) cases operated between 2000 and 2006 was carried out (average follow-up: 5.1 years). The samples were also analyzed for 9 different biomarkers. We performed a retrospective analysis of 84 cases of patients who underwent transrectal ultrasound-guided systematic sextant (in 60 cases) or octant (in 24 cases) biopsy. The presence of ECE was correlated to the number of positive biopsies on each side of the prostate by chi-square analysis. Sensitivity, specificity, positive and negative predictive values were calculated for both positive (two or three positive biopsies per side) and negative (no or only one positive biopsy per side) test results. The number of positive cores was thereafter combined with two other parameters: prostate-specific antigen (PSA) and Gleason score. 3-dimensional and conventional histology classified 97 cases of AAP and 13 cases of DAP. DAP cases had a significantly greater frequency of pT3a and more advanced cancers (p<0.0001), >20 mm tumor focus (p=0.0020), highgrade PIN (p=0.0079), Gleason score ≥7 (p<0.0001), positive surgical margin (p=0.0219), ECE (p<0.0001), vascular invasion (p=0.0033), seminal vesicle infiltration (p=0.0213), biochemical/local recurrence (p=0.0015), regional lymph node metastases and distant metastases (p<0.0001). Three biomarkers in combination (chromogranine A, EGFR, p53) distinguished DAP from AAP with an accuracy of 94% (AUC 0.94; 95% CI: 0.88–0.99). ECE was evidenced at RP in 24% (20/84) of the patients. Chi-square analysis demonstrated a significant correlation between the number of positive biopsies and presence of ECE. Analysis of the 168 prostate sides and dominant sides revealed that systematic needle biopsies had a positive predictive value of 46.7% and 37% and a negative predictive value of 89%, and 94%, respectively. Combination of parameters (biopsy Gleason score ≥7 vs. <7, PSA >10 ng/ml vs. ≤10 ng/ml and more than one positive cores vs. 0 or 1 positives) identified patients at high or low risk of ECE, respectively. On the extremes, with only lowrisk parameters none of the 10 patients, while 77% of those with high-risk group had ECE at RP. Both 3-dimensional histology and the three selected biomarkers can accurately distinguish DAP from AAP. This discriminatory ability offers AAP cases less radical treatment regimens and emphasizes the need to develop more effective treatment regimens for DAP cases. The probability of ECE at radical prostatectomy can be accurately predicted based on the number of positive sextant and octant biopsies, solely or in combination with other parameters. Hungarian Oncology, Vol 60, Nr. 1, 72-77, 2016

Keywords: ductal adenocarcinoma; immunohistochemistry; large section histopathology; 3D pathology; radical prostatectomy; extracapsular extension


Beküldve: 2015. január 13.; elfogadva: 2015. január 17.
Elérhetőség: Dr. Tarján Miklós, Department of Pathology and Clinical Cytology, Central Hospital, 79182 Falun , Sweden; E-mail: miklos.tarjan@ltdalarna.se

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad