MAGYAR ONKOLÓGIAVol 59, No. 2, 2015

 Közlemény

Intraoperatív és posztimplantációs dozimetria összehasonlítása permanens implantációs prosztata-brachyterápiával kezelt betegeknél

Herein András1, Ágoston Péter1, Szabó Zoltán1, Jorgo Kliton1, Markgruber Balázs1, Pesznyák Csilla2, Polgár Csaba1, Major Tibor1

1Sugárterápiás Központ, Országos Onkológiai Intézet, Budapest
2Nukleáris Technikai Intézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

A munka célja az intraoperatív és az izotópbeültetést követő négyhetes, posztimplantációs dozimetriai adatok összehasonlítása szabad, illetve kötött sugárforrásokkal kezelt betegek permanens implantációs prosztata-brachyterápiájánál. Az alacsony dózisteljesítményű, I-125 sugárforrással végzett brachyterápiához transzrektális ultrahangvezérlést, fémtűket és a SPOT PRO 3.1 (Elekta, Svédország) besugárzástervező rendszert használtuk. Az első 79 beteget szabad sugárforrásos technikával kezeltük, mely technika során a sugárforrások a tűben tetszőleges pozícióba helyezhetők. A további páciensek kezelése kötött sugárforrásos technikával történt, amelynél a sugárforrások mindig 1 cm-re helyezkednek el egymástól, és csak az aktív besugárzási hossz választható meg szabadon. A szabad sugárforrásokat a prosztatatokon belül, a kötött sugárforrásokat a prosztatatok+2 mm-es zónán belül helyeztük el. Intraoperatív tervezéskor a dóziskritériumok azonosak voltak a két technikánál. A prosztatára előírt dózis 145 Gy volt. A két technika vizsgálatát 30-30 véletlenszerűen kiválasztott betegre végeztük el. Négy héttel az implantáció után natív kismedencei MRI-t és CT-t végeztünk. MRI/CT képfúziót követően az MR-képeken kontúroztuk a céltérfogatot, de a posztimplantációs tervet a CT-re készítettük el. A tervek kiértékeléséhez dózis-térfogat hisztogramot használtunk, a dózislefedettséget a V100, V90, D90, D100 paraméterekkel, a homogenitást a V150, V200, DHI, míg a konformitást a COIN indexekkel jellemeztük. A négy hét alatt a V100 értékek átlaga kötött (97% vs. 84%) és szabad sugárforrásos technikánál is (96% vs. 80%) csökkent. A csökkenés a DHI kivételével minden paraméter esetén megfigyelhető volt. A DHI mindkét technikára enyhén emelkedett (kötött: 0,38 vs. 0,41, szabad: 0,38 vs. 0,47), míg a COIN mindkét esetben csökkent (kötött: 0,63 vs. 0,57, szabad: 0,67 vs. 0,50). Minden eltérés szignifikáns volt, kivéve a V200 paraméter csökkenését kötött sugárforrásos technika esetén. Megállapítható, hogy az implantációt követő négy hétben a dózislefedettség mindkét technika esetén csökkent. A csökkenés mértéke nagyobb volt a szabad sugárforrásos technikánál, de a két eltérés között nem volt szignifikáns különbség. A dóziseloszlás mindkét technikánál homogénebb és kevésbé konformális a posztimplantációs terveken az intraoperatívhoz viszonyítva. Magyar Onkológia, Vol 59, Nr. 2, 148-153, 2015

Kulcsszavak: prosztata; brachyterápia; MRI-alapú posztimplantációs dozimetria

Intraoperative and post-implant dosimetry in patients treated with permanent prostate implant brachytherapy. The purpose of our work was to compare intraoperative and four-week post-implant dosimetry for loose and stranded seed implants for permanent prostate implant brachytherapy. In our institute low-dose-rate (LDR) prostate brachytherapy is performed with encapsulated I-125 isotopes (seeds) using transrectal ultrasound guidance and metal needles. The SPOT PRO 3.1 (Elekta, Sweden) system is used for treatment planning. In this study the first 79 patients were treated with loose seed (LS) technique, the consecutive patients were treated with stranded seed (SS) technique. During intraoperative planning the dose constraints were the same for both techniques. All LSs were placed inside the prostate capsule, while with SS a 2 mm margin around the prostate was allowed for seed positioning. The prescribed dose for the prostate was 145 Gy. This study investigated prostate dose coverage in 30-30 randomly selected patients with LS and SS. Four weeks after the implantation native CT and MRI were done and CT/MRI image fusion was performed. The target was contoured on MRI and the plan was prepared on CT data. To assess the treatment plan dose-volume histograms were used. For the target coverage V100, V90, D90, D100, for the dose inhomogeneity V150, V200, and the dose-homogeneity index (DHI), for dose conformality the conformal index (COIN) were calculated. Intraoperative and postimplant plans were compared. The mean V100 values decreased at four-week plan for SS (97% vs. 84%) and for LS (96% vs. 80%) technique, as well. Decrease was observed for all parameters except for the DHI value. The DHI increased for SS (0.38 vs. 0.41) and for LS (0.38 vs. 0.47) technique, as well. The COIN decreased for both techniques at four-week plan (SS: 0.63 vs. 0.57; LS: 0.67 vs. 0.50). All differences were significant except for the DHI value at SS technique. The percentage changes were not significant, except the COIN value. The dose coverage of the target decreased significantly at four-week plans for both techniques. The decrease was larger for LS technique, but the difference between techniques was not significant at this patient number. The dose distribution was more homogenous, but the conformality was worse at four-week plans. Hungarian Oncology, Vol 59, Nr. 2, 148-153, 2015

Keywords: prostate; PIPB; brachytherapy; MRI-based post-implant dosimetry; I-125


Beküldve: 2015. február 12.; elfogadva: 2015. március 11.
Elérhetőség: Herein András, Sugárterápiás Központ, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Budapest Ráth György u. 7-9.; Tel: +36-1-224-8600/3685; E-mail: hereina@gmail.com

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad