MAGYAR ONKOLÓGIAVol 57, No. 4, 2013

 Közlemény

Glioblastoma multiforme posztoperatív radio-kemoterápiájának eredményei

Lövey József1, Fedorcsák Imre2, Bajcsay András1, Sipos László2, Mangel László3, Kásler Miklós1, Bagó Attila2

1Országos Onkológiai Intézet, Budapest
2Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest
3Onkoterápiás Intézet, Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Pécs

A glioblastoma multiforme az egyik legrosszabb prognózisú daganat. Kezelésében érdemi fejlődést a nyolc évvel ezelőtt bevezetett temozolomid alapú posztoperatív radio-kemoterápa jelentette. Jelen munkánkban két budapesti centrumban ellátott glioblastomás betegek kezelési eredményeit dolgoztuk fel és hasonlítottuk össze a temozolomid törzskönyvezésének alapjául szolgáló EORTC/NCIC fázis III randomizált vizsgálat eredményeivel. 2005 és 2013 között Stupp-protokoll szerint kezelt 210 glioblastomás beteg adatait elemeztük. Vizsgálatunk végpontjai a teljes túlélés és a kezelés mellékhatásai voltak. Számos klinikai tényező túlélésre való hatását vizsgáltuk és dolgoztuk fel statisztikailag. Az eredményeket a referenciavizsgálattal és a szakirodalomban közölt egyéb adatokkal hasonlítottuk össze. A medián követés a túlélő betegekre 52 hónap volt, a betegek medián életkora 58 év. Hetvenkét nőt és 138 férfit kezeltünk. A medián teljes túlélés 17 (3-96) hónap, a progressziómentes túlélés 11 (3-96) hónap volt. A radio-kemoterápiás fázist 95,2%-ban, a monoterápiás fázist legalább 6 ciklusig 68%-ban sikerült végigvinni. Egyváltozós elemzés szerint a túlélésre a kor, az ECOG-státus és az RPA-kategória szerinti beosztás volt szignifikáns hatással, multivariációs analízisben csak az RPA maradt szignifikáns (RR 1,86, 95% CI 1,14-3,05). A grade III vagy annál súlyosabb mellékhatások aránya a radio-kemoterápiás fázisban 3,8%, a monoterápiás fázisban 1,9% volt. Súlyos hematológiai mellékhatás nőkben szignifikánsan gyakrabban lépett fel. A referenciavizsgálattal összehasonlítva megállapítottuk, hogy a betegek demográfiai megoszlása hasonló volt, de a saját anyagunkban kevesebb volt a rossz prognózisú (ECOG 2, RPA V) beteg, és ez kedvezőbb medián túlélésben mutatkozott meg, mint az eredeti vizsgálatban (17 vs. 14,6 hónap). Glioblastomás betegeink adatainak feldolgozása alapján a magyar populáción is validáltuk a nemzetközi multicentrikus vizsgálatban elért eredményeket. Eredményeink bizonyítékul szolgálnak arra is, hogy a magyar komplex neuroonkológiai ellátás semmiben nem marad el, ugyanolyan minőségű, mint bármely más, fejlett európai országban. Magyar Onkológia, Vol 57, Nr. 4, 232-239, 2013

Kulcsszavak: glioblastoma; sugárkezelés; temozolomid; adjuváns

Results of postoperative radiochemotherapy of glioblastoma multiforme. Glioblastoma multiforme has one of the worst prognoses of all cancers. A substantial progression in its treatment has been achieved only eight years ago when a new adjuvant radiochemotherapy regimen containing temozolomid has been introduced to the clinical practice. In this paper we evaluate the treatment results in adjuvant radiochemotherapy of glioblastoma carried out by two neurosurgery and oncology centers in Budapest, Hungary and we compared our results to the data of the reference phase III registration trial of the EORTC/NCIC. We analyzed the data of 210 patients treated for glioblastoma between 2005 and 2013. The primary endpoints of our study were overall survival and side effects. We studied and statistically analyzed the influence of multiple factors on survival. We compared our results with the data of the reference study and other results published in the literature. The median follow-up for the surviving patients in our study was 52 months. The median age of our patients was 58 (18-79) years. Seventy-two women and 138 men have been treated. The median overall survival was 17 (3-96) months, the progression-free survival 11 (3-96) months. The radiochemotherapy phase was completed in 95.2% and the monotherapy phase in 68% of all cases.Univariate analysis showed that age, ECOG status and RPA class had significant influence on survival. In multivariate analysis only RPA class remained statistically significant (RR 1.86, 95% CI 1.14-3.05). The proportion of grade III and worse side effects during the chemoradiation phase was 3.8% and in the monotherapy phase 1.9%. These were hematological side effects only. Serious hematological sequelae occurred nearly exclusively in women. Comparing to the reference study the demographic distribution of the patients was similar in our study but among our patients there were less patients with unfavorable prognosis (ECOG 2 or RPA V), and it resulted in a longer median survival than in the original trial (17 vs. 14.6 months). With this analysis of our patients treated according to the Stupp-protocol for glioblastoma multiforme we validated the results of the original EORTC/NCIC study in a Hungarian patient population. Moreover, this comparison proves that the comprehensive Hungarian neuro-oncology service is not at all inferior when compared to any of the developed countries in Europe. Hungarian Oncology, Vol 57, Nr. 4, 232-239, 2013


Beküldve: 2013. október 28.; elfogadva: 2013. november 1.
Elérhetőség: Dr. Lövey József, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Budapest Ráth György u. 7-9.; E-mail: lovey@oncol.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad