MAGYAR ONKOLÓGIAVol 56, No. 2, 2012

 Közlemény

A PET-CT szerepe az ismeretlen primer tumorok kimutatásában manifeszt nyaki áttétes betegek esetében

Fülöp Miklós3, Kásler Miklós1, Remenár Éva1, Lengyel Zsolt4, Borbély Katalin2

1Fej-Nyak-, Állcsont- és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály, Országos Onkológiai Intézet, Budapest
2PET-CT Ambulancia, Országos Onkológiai Intézet, Budapest
3Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa
4Pozitron-Diagnosztika Kft., Budapest

2006. január 1. és 2010. december 31. között az Országos Onkológiai Intézet Fej-nyaksebészeti Osztályának beteganyagából 440 betegen végeztünk PET-CT-vizsgálatot. Ezek közül kiemeltünk 77 beteget, akiknél semmilyen vizsgálattal (fizikális vizsgálat, pánendoszkópia, a hagyományos képalkotó vizsgálatok teljes arzenálja) sem sikerült kimutatni a primer tumort. Az elsődleges vizsgálat (aspirációs citológia, szövettan) minden esetben nyaki áttétet igazolt, a szövettani diagnózis többségében planocellularis carcinoma volt. Ismeretlen primer tumor nyaki nyirokcsomóáttétének diagnózisa esetében a primer folyamat lokalizálása, az esetleges távoli áttétek, illetve második primer tumor igazolása, illetve kizárása, a beteg optimális kezelési tervének felállítása céljából értékeltük a PET-CT szerepét retrospektív feldolgozásban. Azokon a betegeken, akiknél a protokoll szerinti vizsgálatok – fizikális vizsgálat, pánendoszkópia, hagyományos digitális képalkotó vizsgálatok, szövettani mintavétel – primer tumort nem tudtak kimutatni, PET-CT-vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat minden esetben 18F-FDG radiofarmakonnal történt. A 77 esetből 21 (27%) betegben egyértelműen kimutatta a primer tumort a PET-CT-vizsgálat, amit a szövettani vizsgálat is megerősített. 10 (13%) esetben a képalkotó vizsgálatok által felvetett, de bizonytalan véleményt a PET-CT megerősítette. Ugyancsak 10 (13%) betegben a PET-CT-lelet fals pozitívnak bizonyult, sem a hisztológiai vizsgálat, sem a kontrollvizsgálatok nem igazolták azt. Mindössze 3 (4%) esetben kaptunk fals negatív eredményt a primer tumor tekintetében, viszont fontos, hogy a felvételek retrospektív értékelése diagnosztikus tévedést igazolt, a folyamat minden esetben látható volt a felvételeken. 33 (43%) betegben a PET-CT-vizsgálat a primer tumor tekintetében a korábbi vizsgálatokhoz képest új eredményt nem nyújtott. 10 betegben tünetet nem okozó távoli áttét, 3 betegben szinkron tumor került diagnosztizálásra. Az 18F-FDG nyomjelzővel végzett PET-CT-vizsgálat jelentősége és szerepe az ismeretlen primer tumorok kimutatásában saját tapasztalatunk alapján is vitathatatlan. A hazai befogadott indikációs PET-CT-listába ismételt beillesztése sürgősen javasolt (2008. január 1-ig szerepelt). Irodalmi adatok szerint a PET-CT az esetek 25–40%-ában teszi lehetővé – minden addigi sikertelen vizsgálatot követően – a primer folyamat kimutathatóságát. Nem elhanyagolható a PET-CT jelentősége és szerepe a tünetet nem okozó szinkron tumorok, vagy a távoli áttétek kimutatásában sem. Mindezek ismeretében a felállított kezelési terv pontosítható, módosítható, a gyógyítási eredmények javíthatóak, és a betegellátás is költséghatékonyabb. Magyar Onkológia, Vol 56, Nr. 2, 84-92, 2012

Kulcsszavak: PET-CT; SUVmax szerepe; ismeretlen primer tumor; fej-nyaki régió; nyaki áttét

The Role of PET-CT in detecting unknown primary tumour in patients with cervical lymph node metastases. PET-CT examination was conducted with 440 patients treated at the Department of Head and Neck Surgery, National Institute of Oncology, Budapest, between January 1, 2006 and December 31, 2010. Out of them 77 patients were selected with whom no examination of any sort (physical, pan-endoscopy, or any of the conventional imaging techniques) succeeded in identifying the primary tumour. In each case the primary examination (aspiration cytology and histology) verified cervical metastases, most of them being squamous cell carcinoma. The significance of PET-CT was retrospectively evaluated in cases of unknown primary tumour with verified cervical metastases. We tested the sensitivity of PET-CT in detection of the primary malignant tumour, and possible distant metastases or a second primary in order to plan an optimal treatment schedule for the patient. Patients with whom the examinations specified in the treatment protocol (physical examination, pan-endoscopy, conventional imaging, biopsy) had failed to diagnose the primary tumour were referred to PET-CT. In each case 18F-FDG tracer was used. In 21/77 patients (27%), the PET-CT yielded unequivocal evidence for the primary tumour confirmed by histology, as well. With 10 others (13%), the precarious diagnoses by various imaging techniques were confirmed by the PET-CT. False positive findings with PET-CT that were not verified either by histology or control examination tests occurred but in 10 patients (13%). Concerning the primary tumour, false negative result was obtained only with 3 patients (4%). It should be noted that their retrospective evaluation proved diagnostic errors, the primary tumours were visible in all the scans. With 33 patients (43%) PET-CT furnished no additional information compared to the previous examinations. In 10 patients, asymptomatic distant metastases and in 3 patients synchronous tumours were diagnosed. We also acknowledge that the significance of PET-CT using 18F-FDG is unquestionable in the detection of unknown primary tumours. It is strongly recommended to re-include the detection of unknown primaries in the approved national indication list of PET-CT. (Note, until January 1, 2008 it had been included!) PET-CT is capable of detecting a primary tumour, after all unsuccessful diagnostic examinations till then, in 25–40% of the cases. One cannot disregard the role and significance of PET-CT in the detection of asymptomatic synchronous tumours, or distant metastases. These benefits make PET-CT a suitable tool for the refinement of individually tailored treatment strategies leading to better therapeutic results and more favourable cost-benefit ratio. Hungarian Oncology, Vol 56, Nr. 2, 84-92, 2012


Beküldve: 2011. december 18.; elfogadva: 2012. február 21.
Elérhetőség: Dr. Fülöp Miklós, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, 2143 Kistarcsa Semmelweis tér 1.; Tel: (06 28) 507-600/244, Fax: 06-28/507-771; E-mail: fulopmiklos@yahoo.com

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad