MAGYAR ONKOLÓGIAVol 52, No. 4, 2008

 Elõadás

Az agrin szelektív megjelenése a hepatocellularis carcinoma erezetében: kórkeletkezési és elkülönítõ diagnosztikai vonatkozások

Tátrai Péter

Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest

A primer májrákok 90%-át kitevõ hepatocellularis carcinoma (HCC) az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat világszerte, amely jellemzõen májcirrhosis talaján alakul ki. Elõzetes eredményeink arra utaltak, hogy egy korábban a májban nem azonosított heparánszulfát-proteoglikán (HSPG), az agrin felhalmozódik a cirrhoticus máj és a HCC bazális membránjaiban (BM-jeiben). Ennek nyomán kezdtük vizsgálni az agrin szerepét a hepatocellularis carcinoma kórkeletkezésében és elkülönítõ diagnosztikájában. Elsõ lépésként tömegspektrometriás meghatározással igazoltuk, hogy az elõzetes munka során használt, korábban tisztázatlan specificitású monoklonális ellenanyag célfehérjéje valóban az agrin. A továbbiakban 131 májbeteg és 18 egészséges személy májából, 4 indukált májcirrhosis/HCC-ben szenvedõ és egy egészséges patkány májából, valamint szövettenyészetekbõl származó mintákon végeztük kísérleteinket. Immunhisztokémia (IHC), fehérjeblot és kvantitatív RT-PCR segítségével igazoltuk, hogy az agrin expressziója jelentõsen nõ cirrhosisban és HCC-ben az ép májhoz képest úgy emberben, mint patkányban. Sorozatmetszeteken és kettõs fluoreszcens jelölésekkel kimutattuk, hogy az agrin a májban az erek falának simaizomrétegében, az epeutak és a duktuláris reakció hámjának BM-jében, a HCC mikrovaszkulatúrájában, valamint olykor a daganatsejtek BM-jében található meg. Az agrin forrásaként a (ko)lokalizációs, génexpressziós és mRNS in situ hibridizációs vizsgálatok a vaszkuláris simaizom-sejteket, a cholangiocytákat és a duktuláris reakció hámját, a tumorok strómájának aktivált mesenchymalis sejtjeit, ritkán a májtumorsejteket valószínûsítik. Az epeutak és az endothelsejtek BM-jében található agrin szerepet játszhat a duktuláris reakció kialakulásában és a HCC érképzõdésében. Mivel az agrin az ép és a cirrhoticus máj szinuszoidjaiban nem, a HCC erezetében viszont mindig megjelent, megvizsgáltuk az agrin IHC alkalmazhatóságát a HCC és benignus májléziók elkülönítésében. Hatvannyolc benignus elváltozás (8 nagy regeneratív nodulus, 23 low-grade és 7 high-grade dysplasticus nodulus és 30 májadenoma) és 29 malignus lézió (8 "small" HCC és 21 kiterjedt HCC) agrin és CD34 immunreakcióinak szemikvantitatív értékelése után kidolgoztunk egy döntési algoritmust, amely az agrin/CD34 immunreakciók mintázata alapján 93,1% szenzitivitással és 92,6% specificitással elkülöníti a malignus és benignus elváltozásokat. Ennek nyomán javasoljuk az agrin IHC bevonását a májpatológiai diagnosztikus munkába. Magyar Onkológia, Vol 52, Nr. 4, 379-383, 2008

Kulcsszavak: agrin; hepatocellularis carcinoma; bazális membrán; tumor-angiogenezis; differenciáldiagnosztika

Selective deposition of agrin in the microvasculature of hepatocellular carcinoma: aspects in pathogenesis and differential diagnosis. Hepatocellular carcinoma (HCC) accounts for 90% of primary liver cancers and is the fifth most common malignancy worldwide. HCC typically develops in the cirrhotic liver. Our preliminary results indicated that agrin, a heparan sulfate proteoglycan (HSPG) detected by us for the first time in the liver, accumulates in the basement membranes (BMs) of the cirrhotic liver and HCC. This novel finding prompted us to investigate the role of agrin in the pathogenesis and diff erential diagnosis of HCC. First, the previously unspecified monoclonal antibody anti-HSPG clone 7E12 was verifi ed as anti-agrin, using mass spectrometry. Our subsequent experiments were carried out on specimens from 131 patients with chronic liver disease and 18 individuals with healthy liver, from 4 rats subjected to cirrhosis/HCC induction and 1 untreated control rat, as well as from cultured cells. In both human and rats, significantly increased expression of agrin in cirrhosis and HCC was demonstrated by immunohistochemistry (IHC), Western blot, and quantitative RT-PCR. By double immunofluorescen studies, agrin was localized to the muscular layer of blood vessel walls, the BM of bile ducts and ductular reaction, the microvessel walls of HCC, and occasionally the BM of hepatocellular tumor cells. Colocalization, gene expression, and mRNA in situ hybridization experiments suggested that the sources of agrin include vascular smooth muscle cells, epithelial cells of bile ducts and ductules, activated mesenchymal cells in the stroma of hepatocellular tumors, and occasionally tumor hepatocytes. Agrin in the BMs of bile ducts and blood vessels is thought to play an important role in the survival of bile duct epithelium and vascular endothelium, respectively. Thus, agrin may contribute to the formation of ductular reaction and HCC neovessels. As opposed to HCC neovessels that were consistently found agrin-positive, normal and cirrhotic sinusoids were always devoid of agrin, raising the possibility that agrin IHC might be useful in the differential diagnosis of benign versus malignant hepatocellular lesions. Agrin IHC was performed on 68 benign lesions (8 large regenerative nodules, 23 low-grade and 7 high-grade dysplastic nodules, 30 liver adenomas) and 29 malignant lesions (8 small HCC, 21 HCC), and was evaluated semi-quantitatively. Based on the results of IHC for agrin as well as CD34, a decision algorithm was devised that differentiated benign and malignant parenchymal lesions with a sensitivity of 93.1% and a specificity of 92.6%. Hence, we propose that agrin IHC might help distinguish between malignant hepatocellular lesions and their benign mimickers. Hungarian Oncology, Vol 52, Nr. 4, 379-383, 2008


Beküldve: 2008. november 1.; elfogadva: 2008. november 10.
Elérhetőség: Dr. Tátrai Péter, Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, 1091 Budapest Üllõi út 93.; Tel: (06-1) 459-1500/5348, Fax: (06-1) 215-6921; E-mail: tatpeter@korb1.sote.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad