MAGYAR ONKOLÓGIAVol 52, No. 2, 2008

 Közlemény

Felmerülõ problémák malignus és nem malignus betegségben szenvedõ alkoholisták esetében

Gundy Sarolta1, Székely Gábor1, Farkas Gyöngyi1, Pulay Attila2, Remenár Éva3

1Onkocytogenetikai Osztály, Országos Onkológiai Intézet, Budapest
2Alkohológiai Osztály, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest
3Fej-Nyaksebészeti Osztály, Országos Onkológiai Intézet, Budapest

Az alkoholizálásból és a dohányzásból eredõ rákfogékonyság genetikai biomarkereinek alkalmazhatóságát számos tényezõ módosítja. Ezek között néhány új szempont: a különbözõ alkoholizáló betegcsoportok önbevallási készsége, az egészséges magyarok mutagénekkel szembeni hiperérzékenysége, vagy a citogenetikai biomarkerek vizsgálati objektumaként használt perifériás limfociták immunreakciókban is betöltött szerepe. Fentiek tisztázásához 432 alkoholizáló fej-nyaki daganatos (FNyD), 62 (még) nem malignus alkoholos májbeteget (ALKM), illetve 101, szubjektíven panaszmentes krónikus alkoholistát (ALK) vizsgáltunk. A klinikailag alátámasztott kórképek ellenére az FNyD és ALKM betegeknek csak 50%-a vallott be szeszesital-fogyasztást, teljes önbevallást csak az alkoholelvonóra önként jelentkezõ ALK-k adtak. A megfelelõen illesztett eset-kontroll citogenetikai biomarker-vizsgálatok alapján az ALK-k és az absztinensek spontán kromoszómaaberrációi (KA) nem különböztek. FNyD-ben és ALKM-ben viszont a 40-50%-kal emelkedett KA-gyakoriságban
megnyilvánuló genetikai instabilitás a gyulladás szisztémás immunválaszához is köthetõ. Az egyéni rákhajlam becslésére szolgáló bleomycinnel indukált kromatidtörés/sejt (break/cell; b/c) az eddig közöltekkel ellentétben nem FNyD-ben (1,06 b/c), hanem az egészséges ALK-kban (1,52 b/c) volt a leggyakoribb, ami inkább a lokális genotoxikus expozíciókból (alkohol, dohány, táplálkozás szinergizmusa) eredõ, nyálkahártyával asszociált immunreakciót tükrözheti. A magyar egészséges populáció közel 50%-ának hiperérzékenysége, szemben a 10-20%-os várttal, valószínûleg ebbõl eredhet. Ugyancsak ezzel magyarázható, hogy a különbözõ lokalizációjú FNyD betegek között a szájüregi daganatosok b/c hányadosa a legmagasabb, vagyis ahol a lokális mutagénhatás a legintenzívebb. Az alkoholizmus genotoxikológiai markereinek vizsgálatakor az önbevallás szubjektivitása epidemiológiai, a limfocita-szubpopulációk aránya és gyulladásokban betöltött szerepe pedig immunológiai zavaró tényezõ lehet. Magyar Onkológia, Vol 52, Nr. 2, 153-161, 2008

Kulcsszavak: alkohol; dohányzás; önbevallás; rákrizikó; gyulladás; kromoszóma

Problems occurring in the application of cytogenetic biomarkers for alcoholics with and without malignant diseases. Applicability of alcohol- and smoking-related cancer-risk biomarkers might be modified by several factors. Among those, reality of self-reports on alcohol consumption of alcoholic patients with different diseases and extreme high mutagen hypersensitivity of Hungarians, as well as the immunologic role of peripheral lymphocytes as experimental objects of cytogenetic biomarkers seem to be new viewpoints of interest. To clarify these problems, 432 head and neck cancer patients (HNCP), 62 alcoholics with alcoholic hepatitis (ALCL), and 101 disease-free chronic alcoholics (ALC) were examined. Despite clinically confirmed alcohol-related diagnoses (and GGT and MCV values) only about half of HNCPs and ALCLs reported about any alcohol consumption, in contrast to the realistic self-reports of ALCs. In cytogenetic case control investigations no difference between the spontaneous rate of chromosomal aberrations (CAs) of healthy controls and ALCs was found, however, genetic instability expressed as a 40-50% elevation rate of CAs in HNCPs and ALCLs might be associated with systemic inflammatory reaction of lymphocytes. Bleomycin sensitivity assay showed the highest break/cell (b/c) values not in HNCPs (1.06 b/c) as it was reported earlier, but in "healthy" ALCs (1.52 b/c). This phenomenon can be related to the local effect of genotoxins (alcohol, smoking, and in particular the diet), which probably reflects merely a reaction of mucosal immune system. Nearly 50% of mutagen-hypersensitive Hungarian controls, in contrary to the expected 10-20% ones, might also be explained by this. Similarly, HNCPs with oral cancer, where the local mutagen effect was the most intensive, had the highest b/c values. In conclusion, when cytogenetic biomarkers of alcoholism are examined, the subjective character of self-reports at epidemiologic level and immunologic role of lymphocyte subpopulations as genetic confounders must also be taken into consideration. Hungarian Oncology, Vol 52, Nr. 2, 153-161, 2008


Beküldve: 2008. március 3.; elfogadva: 2008. április 28.
Elérhetőség: Gundy Sarolta, Onkocytogenetikai Osztály, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Budapest Ráth György u. 7-9.; Tel: (06-1) 224-8779, Fax: (06-1) 224-8776; E-mail: gundy@oncol.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad