MAGYAR ONKOLÓGIAVol 51, No. 2, 2007

 Közlemény

Modellprogram ajak-szájüregi daganatok szûrõvizsgálatára roma populációban

Csépe Péter1, Bánóczy Jolán2, Dombi Csaba3, Forrai Judit1, Gyenes Mónika4, Döbrőssy Lajos5

1Közegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest
2Orálbiológiai Tanszék, Semmelweis Egyetem FOK, Budapest
3FOK Oktatási Centrum, Semmelweis Egyetem FOK, Budapest
4Népegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem ETK, Budapest
5Országos Tisztifõorvosi Hivatal, , Budapest

Magyarországon a rákhalálozás az utóbbi években mérsékelten csökken, de az ajak-szájüregi rákok gyakorisága és mortalitása növekszik. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a szájhigiéné hiányával együtt növelik a kockázatot. A hátrányos helyzetben lévõk között e daganatok számottevõen gyakoribbak, elsõsorban a fentebb említett kockázati tényezõk halmozott jelenléte miatt. A legnagyobb kockázatú csoportokba tartozók ritkán találkoznak fogorvossal, ezért is indokolt számukra külön szûrõvizsgálatot szervezni. Célunk olyan modellprogram kidolgozása volt, amely alkalmas lehet hátrányos helyzetû (ebben a vizsgálatban: roma) közösségekben a szájüregi rákok kockázati tényezõinek felmérésére, a szájüregi rákok és rákmegelõzõ állapotok korai diagnózisára, így a morbiditás, végsõ soron a mortalitás csökkentésére. Négy településen szerveztünk szûrõvizsgálatot részben a helyi ÁNTSZ, részben civil szervezetek, részben roma csoportok segítségével. A szûrõvizsgálat meghatározott protokoll szerint folyt. A vizsgálatot végzõ fogorvosok a szájüregi rák vagy rákmegelõzõ állapotra utaló elváltozások esetén a betegeket a végleges diagnózis felállítására alkalmas területi központokba utalták. A betegek követésében a helyi szervezõk nyújtottak segítséget. A négy helyszínen összesen 1146 fõ szájüregi rákszûrõ vizsgálatára került sor. Mindössze 186 fõ (16%) nem számolt be szájüregi panaszról. A szûrésen részt vettek fele nem mos naponta fogat, 75% dohányzik, 45% fogyaszt valamilyen gyakorisággal szeszes italt, háromnegyed részük csak nyolc vagy kevesebb osztályt végzett, tehát a szájüregi rák szempontjából kockázati csoportba sorolhatók. A vizsgálat során jóindulatú szövetszaporulatot 18 fõnél (1,6%), malignitásra gyanús elváltozást 12 fõnél (1%), leukoplakiát 15 fônél (1,3%) találtunk. A megvizsgált személyek több mint fele nem járt rendszeresen fogorvoshoz, az elváltozással kiszûrteknél ez az arány 93% volt. A kidolgozott és kipróbált szûrõvizsgálati modell jól alkalmazható a hátrányos helyzetû populációkban, a tervezett országos rákszûrési program részeként. Magyar Onkológia, Vol 51, Nr. 2, 95-101, 2007

Model program for screening oral cancers in the Roma population. Oral cancer has been identified as a significant public health threat. It is reported that about 3,800 new cases of oral cancer are diagnosed in Hungary each year with approximately 1,700 associated deaths. Oral cancer is the 6th most common cancer in men. Most oral cancers are preventable; 75% of oral cancers are related to tobacco use, alcohol use, or use of both substances together. While there is insufficient evidence to support or refute the use of visual examination as a method of screening for oral cancer in the general population, screening in high-risk populations is highly recommended. It was presumed that high-risk behavior including tobacco and alcohol use is one of the characteristics of Roma people. The main aim of the study was to elaborate a screening model program for the Roma population to determine risk factors of oral cancer and establish early diagnosis hence to reduce morbidity and mortality. In the program we planned to survey the risk factors in the target population, establish the diagnosis of oral cancer and/or pre-cancer and direct the patients to health care facilities. First we determined the target population in four Hungarian towns with the help of Roma social workers and local public health officers. We assembled a questionnaire on risk factors. Training for Roma social workers and screening personnel was also accomplished. Screening for oral precancerous lesions and cancer and survey the risk factors in the target population were performed at the same time. Patients screened to be positive were referred to specialists. Altogether 1,146 persons, 656 male and 490 female (age 20-77 years, mean 40 years), participated in the screening; 84% of them reported on some kind of complaints. We have got valid data on risk factors in connection with oral cancer. More than fifty percent of participants did not clean their teeth regularly, 75% were smokers, while 45% drunk alcohol regularly. 1,6% of screened participants had oral lesions that did not require referral to a specialist, while 2.3% of the screened subjects had referable oral mucosal lesions including leukoplakia. The overwhelming majority (93%) of participants screened to be positive did not see dentist regularly. As a conclusion, we elaborated a screening model program, which is applicable for disadvantaged (e.g. Roma) population to determine risk factors of oral cancer and establish early diagnosis hence to reduce morbidity and mortality. We surveyed the risk factors in the target population, established the diagnosis of oral cancer and/or pre-cancer lesions and directed the patients to care facilities. We also assisted them to get appropriate long-term care and follow-up. The importance of screening activities targeted on high-risk population was underlined. Hungarian Oncology, Vol 51, Nr. 2, 95-101, 2007


Beküldve: 2007. június 22.; elfogadva: 2007. június 27.
Elérhetőség: Dr. Csépe Péter, Közegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK, 1445 Budapest ; Tel: 1-459-1500/6306, Fax: 1-459-1500/6306; E-mail: csepet@net.sote.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad