MAGYAR ONKOLÓGIAVol 51, No. 1, 2007

 Elõadás

A rák elsõdleges megelõzésének elmélete és gyakorlata

Tompa Anna

Közegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

A rákprevenció elsõdleges célja, hogy megakadályozza a rákkeltõk szervezetbe kerülését. Miután az alacsony dózisok miatt valódi toxikus hatásokkal nem kell számolni, a klasszikus toxikológiai módszerek nem alkalmasak a rákkeltõk korai hatásainak kimutatására. A szervezetet ért rákkeltõ vegyi expozíciókra a sejtmagon belül legérzékenyebben a kromatinállomány reagál. A környezeti, munkahelyi rákkeltõk DNS-károsodásokat, kromoszóma-rendellenességeket és mutációkat okozhatnak, amelyek elõre jelzik a daganatok kialakulásának veszélyét. Ilyenkor a beavatkozás két oldalról lehetséges. Egyrészt igyekszünk a kiváltó ágenst a környezetbõl eltávolítani (primer prevenció), másrészt a szomatikus mutációk eliminációját elõsegítjük (kemoprevenció). Ez utóbbi folyamot más néven aktív prevenciónak is nevezzük, ami a másodlagos megelõzés részét képezi. A kemoprevenció elõsegíti az apoptózist, fokozza a DNS-repair enzimek aktivitását, vagy a mutagén metabolitok eliminálását, pl. antioxidánsok. Saját vizsgálataink kapcsán arról a 25 éves kutatásról számolunk be, amit különbözõ munkahelyi ártalmaknak kitett csoportok géntoxikológiai elemzése kapcsán nyertünk, és amely adatok azt mutatják, hogy az aktív prevenció bevezetése a biomarkerek ismeretében hatásos lehet. Részletesen bemutatjuk a kórházi nõvérek citosztatikus infúzió készítése kapcsán kialakuló géntoxikus változásait az immuntoxikológiai és klinikai paraméterek alakulásával összefüggésben. A géntoxicitás csökkenti az ''oxidatív burst''-öt és az NK-sejtek aktivitását, ami magyarázata lehet a foglalkozási expozíció okozta immunszuppressziónak. Az ipari munkások körébõl két követéses vizsgálati csoport adatait ismertetjük részletesebben. 15 éve követjük a benzol elõállítását végzõket és 8 éve az aszfaltipari munkásokat. Mindkét követés kapcsán megállapítottuk, hogy a munkakörülmények javításával a géntoxicitás is csökken, míg az idõszakos lazulás, vagy fokozott expozíció a paraméterek romlását eredményezi. Miután a géntoxicitás idõben elhúzódó folyamat (4-5 hónap), független az aktuális higiénés állapotoktól, így a valós expozíciós viszonyok hatásának feltárására is alkalmas. Vizsgálataink során összefüggést mutattunk ki a genotoxikológiai érintettség és az immunválasz között, amit a munkahelyi expozíció mellett a gyógyszerek szedése és a dohányzás is negatívan befolyásol. Olaj- és aszfaltipari munkások követéses vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kromoszómaaberrációk (CA) és a testvérkromatid-kicserélôdés (sister chromatid exchange, SCE) az expozíció mértékével arányosan emelkedik, majd a körülmények javulását követõen, némi idõeltolódással a kromoszóma-rendellenességek száma csökken. Az expozíció és a krónikus betegségek elõfordulása között az ipari munkásoknál nem tudtunk összefüggést kimutatni. A citosztatikus expozíciónak kitett nõvérek esetében viszont a vashiányos anémia és a pajzsmirigybetegségek halmozódásával összefüggésbe hozható a munkahelyi expozíció. Magyar Onkológia, Vol 51, Nr. 1, 7-21, 2007

Theory and practice of primary cancer prevention. The primary aim of cancer prevention is to stop carcinogens from entering the body. Since the low doses involved in carcinogenesis do not cause true toxicological effects, usual toxicological analytic methods do not allow the detection of the early effects of carcinogens. Exposure to chemical carcinogens causes damage to nuclear chromatin, the most vulnerable part of the cell, by inducing DNA damage, chromosomal abnormalities and mutations, which foreshadow the danger of cancer development. In such cases intervention is possible in two ways. On the one hand, we attempt to remove the causative agent from the environment, while on the other we aid the elimination of somatic mutations. The latter is called active prevention; the introduction of substances into the body that can help the elimination of defective cells (apoptosis induction) or stop processes responsible for elongation errors (i.e. with antioxidants). Concerning our own studies, we present the results of 25 years of research on the genotoxicological characteristics of workers exposed to various chemicals, which show that active prevention can in fact be effective in conjunction with information on specific biomarkers. We present in detail the genotoxic changes found in hospital nurses who routinely administer intravenous cytostatic therapy, and the relationship of these changes to their immunotoxic and clinical laboratory parameters. Genotoxic substances decrease the oxidative burst and natural killer (NK) cell activity, which may explain the immunosuppressive effects of occupational exposures. We also present the detailed results of a follow-up study involving two groups of industrial workers. We monitored the status of workers involved in benzene production for 15 years and of asphalt industry workers for 8 years. In both studies we concluded that genotoxic effects can be decreased by ensuring appropriate working conditions, while a temporary lapse in these conditions or accidental changes lead to increases in genotoxic parameters. Since genotoxic effects develop over an extended period (4-5 months), they are independent of hygienic conditions at any single inspection and, thus, their detection also offers a way to ascertain true exposure levels. Our studies also show a connection between genotoxic effects and immune function, which is adversely affected not only by occupational exposures, but also by medications and smoking. From our results with workers in the oil and asphalt industries, we concluded that the levels of chromosomal aberrations (CAs) and sister chromatid exchange (SCE) increase in proportion to exposure levels and decrease with a certain delay following the attenuation of the exposure. We could not detect an increased frequency of any chronic disease in industrial workers. The increased numbers of iron deficiency anemia and thyroid disease in nurses providing cytostatic therapy was, however, related to their occupational exposure. Hungarian Oncology, Vol 51, Nr. 1, 7-21, 2007


Beküldve: 2007. február 22.; elfogadva: 2007. március 1.
Elérhetőség: Prof. Dr. Tompa Anna, Közegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem, 1445 Budapest Nagyvárad tér 4.; Tel: 1-210-2954, Fax: 1-210-2954; E-mail: tomann@net.sote.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad