MAGYAR ONKOLÓGIAVol 50, No. 1, 2006

 Közlemény

Az õrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága és jelentõsége neoadjuváns kemoterápia után emlõrákban

Péley Gábor1, Török Klára1, Farkas Emil1, Mátrai Zoltán1, Horváth Zsolt2, Sinkovics István3, Hitre Erika2, Rényi-Vámos Ferenc1, Orosz Zsolt4, Köves István1

1Általános- és Mellkassebészeti Osztály, Országos Onkológiai Intézet, , Budapest
2Kemoterápia ''B'' Osztály, Országos Onkológiai Intézet, , Budapest
3Nukleáris Medicina Osztály, Országos Onkológiai Intézet, , Budapest
4Humán- és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály, Országos Onkológiai Intézet, , Budapest

BEVEZETÉS ÉS CÉLKITÛZÉSEK: Az õrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága, pontossága és klinikai jelentõsége neoadjuváns kemoterápia után emlõrákban még nem tisztázott. Tanulmányunk célkitûzése ennek a kérdésnek a vizsgálata volt.
BETEGEK ÉS MÓDSZER: Az Országos Onkológiai Intézet Általános és Mellkassebészeti Osztályán 2004 áprilisa és 2005 augusztusa között 17 emlõrákos nõbetegnél terveztünk limfoszcintigráfiával kiegészített kettõs jelöléses õrszemnyirokcsomó-biopsziát neoadjuváns kemoterápia után. A tanulmányba azokat a betegeket választottuk be, akiknek daganata a kezelés után klinikailag 3 cm-nél kisebbé, axilláris státusa pedig negatívvá vált.
EREDMÉNYEK: A limfoszcintigráfia 7 betegnél (41%) nem mutatott axilláris elvezetést, és õrszemnyirokcsomót mûtét során sem sikerült azonosítanunk. Közülük 6 esetben (86%) az axilláris nyirokcsomók szövettanilag pozitívak voltak. Az õrszemnyirokcsomó-biopszia 10 betegnél (59%) volt sikeres, akik közül 8-nál (80%) az õrszemnyirokcsomó szövettanilag pozitívnak bizonyult. Téves negatív biopszia nem fordult elõ. Összességében tehát a 17 beteg közül az axilláris státus 14-ben (82%) patológiailag pozitív volt. A kezelés utáni klinikai axilláris státus prediktív értéke a szövettani eredmény vonatkozásában rendkívül alacsonynak bizonyult.
MEGBESZÉLÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK: Saját sikerességi arányunk elmarad a nemzetközi átlagtól, azonban ezt a neoadjuváns kemoterápia javallatának különbségével magyarázhatjuk. Téves negatív arányunk (0%) viszont jelentõsen kedvezõbb az irodalmi átlagnál. Nemzetközi tapasztalatok szerint neoadjuváns kemoterápia után az õrszemnyirokcsomó-biopszia technikailag alkalmazható módszer, azonban pontossága elmarad az elvárhatótól, és klinikai jelentõsége sem tisztázott. Saját anyagunkban a módszer sikerességi aránya kifejezetten alacsonynak tekinthetõ, amelyet a gyakorlat hiányával nem magyarázhatunk. Tekintettel a szövettanilag pozitív axillák igen magas arányára, az általunk alkalmazott neoadjuváns kemoterápia-indikáció mellett az õrszemnyirokcsomó-biopsziát klinikailag nem tartjuk jelentõsnek. Magyar Onkológia, Vol 50, Nr. 1, 19-23, 2006

The feasibility and the role of sentinel lymph node biopsy after neoadjuvant chemotherapy in breast cancer patients. INTRODUCTION AND AIMS: The feasibility, accuracy and clinical significance of sentinel lymph node biopsy for patients with breast cancer after neoadjuvant chemotherapy has not yet been determined. The aim of this study was to investigate these questions. Patients and method: Dual agent-guided sentinel lymph node biopsy with preoperative lymphoscintigraphy was performed on 17 breast cancer patients after neoadjuvant chemotherapy at the Department of General and Thoracic Surgery, National Institute of Oncology, Budapest, from April 2004 to August 2005. Patients with clinically lymph node-negative breast cancer less than 3 cm in size after neoadjuvant chemotherapy were enrolled in the study.
RESULTS: Lymphoscintigraphy showed no axillary lymphatic drainage in 7 patients (41%), and no sentinel lymph node could be identified during surgery in these patients. Axillary lymph nodes were histologically positive in 6 (86%) out of these 7 patients. Sentinel lymph node biopsy was successful in 10 patients (59%), and in 8 (80%) of them the sentinel lymph node proved to be positive pathologically. False negative sentinel lymph node biopsy did not occur. Axillary lymph node status was histologically positive in 14 (82%) out of the 17 patients. The predicitive value of the clinical examination of the axilla after neoadjuvant chemotherapy, for the histological nodal status, was very low.
DISCUSSION AND CONCLUSIONS: Our sentinel lymph node identification rate is lower than the published average in the literature. This difference can be explained by the differences in the indication for neoadjuvant chemotherapy. Our false negative rate (0%) is, however, significantly better than that of others. On the basis of international experiences sentinel lymph node biopsy after neoadjuvant chemotherapy is technically feasible, but its accuracy is not satisfactory and its clinical significance has not yet been determined. Our success rate is specifically low, which cannot be explained by the lack of practice. Taking the histologically very high axillary positive rate into consideration, sentinel lymph node biopsy has no clinical role in our practice after neoadjuvant chemotherapy. Hungarian Oncology, Vol 50, Nr. 1, 19-23, 2006


Beküldve: 2005. december 19.; elfogadva: 2006. február 28.

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad