MAGYAR ONKOLÓGIAVol 48, No. 2, 2004

 Elõadás

A humán géntoxikológiai biomarkerek prediktivitása a betegségek megelõzésében

Tompa Anna

Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest

A biomarkerek kutatásának fõ célja a betegségekhez vezetõ kórfolyamatok idõben történõ felismerése és a betegség létrejöttének megakadályozása még a klinikai tünetek kialakulása elõtt. A biomarkerek segítségével ''légi felvételt'' készíthetünk egy olyan tendenciáról, amelynek iránya eltér az élettanilag helyes úttól, de ennek következményei csak az út végén válnak nyilvánvalóvá. A megítélést jelentõsen pontosítja az a tény, hogy az elmozdulás számos paraméter által mozgásban tartott rendszer eredõjét jelenti. A beavatkozás indikációját az eltérés minõsége határozza meg és nem a hibák száma. Nagy különbség a korábban alkalmazott laboratóriumi vizsgálatokhoz képest az, hogy a biomarkerek világában a mennyiségi változások helyett az új minõség megjelenése a döntõ. Miután a biomarkerek megjelenésekor általában még nem betegségrõl beszélünk, hanem fokozott kockázatról, kóros tendenciákról, amelyek jó esetben még visszafordíthatók, jogosan merül fel a kérdés, hogy minek alapján avatkozhatunk bele egy olyan folyamatba, amelyik még ki sem fejlõdött, és lehetõség van a spontán remisszió kialakulására. Ilyen esetben a ''pozitív'' eredmény felesleges zavart okozhat az egyén és környezete számára. Éppen ezért a biomarkerek alkalmazása és az eredmények közlése, vagy felhasználása komoly etikai aggályokat vethet fel, amelyekre a tudomány eszközeivel az érintettek számára érthetõ és elfogadható magyarázatot kell adni. Magyar Onkológia, Vol 48, Nr. 2, 117-120, 2004

Predictive value of human genotoxicological biomarkers in the primary prevention of chronic non-infectious diseases. The main goal of biomarker research in the frame of primary prevention of chronic diseases is the prevention of appearance of clinical symptoms by an early recognition of the process leading to the symptoms. By the use of well-established biomarkers one can detect such tendencies finally leading to the manifestation of the disease far before the progress turns irreversible. As several parameters play role in such processes, the estimation of biological changes with the help of biomarkers is a precise and relatively simple means of the prevention. Indications of intervention in order to prevent the manifestation of a disease are rather determined by the nature but not the number of alterations. The use of genetic screening and monitoring by adequate biomarkers provide us with a new opportunity to measure such qualitative changes rather than the quantitative ones, ensuring a great improvement to the previous methods. The use of qualitative parameters as a routine method instead of the classic quantitative measures might represent a challenge for current prevention policies in Europe to approach health problems and safety at work. When the biomarkers give positive results that means a high probability to be at risk but not yet the manifestation of a certain illness. This stage may be relevant to the early onset of
certain pathological processes, but it does not necessarily turn to a performed disease. In consequence a so-called positive result might cause unnecessary disturbances for the probands leading to ethical issues of risk communication. The monitoring system, however, should find acceptable communication strategies for the high-risk conditions detected by the well-established biomarkers. Hungarian Oncology, Vol 48, Nr. 2, 117-120, 2004


Beküldve: 2004. március 11.; elfogadva: 2004. április 27.
Elérhetőség: Dr. Tompa Anna, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, 1450 Budapest Nagyvárad tér 2.; Tel: 1-476-1195, Fax: 1-215-9044; E-mail: tompa.okbi@okk.antsz.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad