MAGYAR ONKOLÓGIAVol 47, No. 2, 2003

 Közlemény

Környezeti eredetû daganatos megbetegedések területi halmozódásainak vizsgálata

Sándor János1, Szerencse Péter2, Szücs Mária2, Németh Árpád1, Kiss István1, Ember István1

1Humán Közegészségtani Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
2Tolna Megyei Intézete, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Szekszárd

HÁTTÉR: Környezetünk, ami karcinogén hatások forrása, kellõ részletességgel nem monitorozható. Ezért érdemes olyan informatikai rendszereket mûködtetni, melyek elvégzik a daganatos betegségek területi halmozódásainak szûrését, segítve a magas esetszámot produkáló populációk korai észlelést, változó megalapozottságú clustergyanúk megfogalmazása révén. Mivel egy-egy gyanú vizsgálata rendkívül forrásigényes lehet, fokozatosan mélyülõ protokollokat alkalmaznak a vizsgálatkor, ahol minden lépés elõtt értékelik: a már rendelkezésre álló információk alapján ki lehet-e zárni a cluster valódiságát; vagy további vizsgálatok szükségesek; esetleg a bizonyítékok elegendõek beavatkozások megtételéhez is.
CÉLKITÛZÉS: Tolna megye veszélyeshulladék-tárolói körüli daganatincidencia értékelése a közvetlen, a vizsgálatokban alkalmazható eljárások használati értékének demonstrálása pedig a másodlagos cél volt.
MÓDSZER: A megye hisztológiai vizsgálatai alapján elkészített incidencia-adatok és a 7 veszélyeshulladék-tároló közötti kapcsolat térinformatikai leírása.
EREDMÉNYEK: 6 hulladéklerakó körül nem volt magas az incidencia, de S. településen a fokozott rizikót valószínûsíti a magas standardizált incidencia hányados (SIH=1,41) és a magas empirikus Bayes-becsléssel korrigált SIH (SIHEB=1,38). A z-teszt 10%-os, a mid-p-teszt 15%-os statisztikai hibahatár mellett mutatta szignifikánsnak a rizikóemelkedést. A megyében az incidencia nem homogén eloszlású, a valóban emelkedett rizikójú települések száma 2,3-6,6 és ezért nem zárható ki, hogy az S.-en leírt rizikóemelkedés pozitív eredményt jelent. S.-en évtizedek óta mûködik a daganatkeltõ krómot is tároló telep a Sió partján. A folyó expozíció közvetítõ szerepét feltételezve, 5 km-es közelében elhelyezkedõ települések adatait 15 folyamkilométerenként összegezve, a SIH-ok S.-tõl távolodva szignifikáns rizikócsökkenést mutatnak.
KÖVETKEZTETÉSEK: Általában nem merül fel a veszélyeshulladék-lerakók körül emelkedett daganatincidencia gyanúja. S. esetében azonban több adat is a rizikóemelkedés mellett szól. Az ottani expozíció elvben magyarázhatja a clustert. Ezért S.-nél indokolt további vizsgálatok elvégzése a bizonytalanságok csökkentése érdekében. Az eset demonstrálja, hogy a clusterek rendszeres vizsgálata beilleszthetõ a népegészségügyi praxisba, ahol elsõsorban a daganatkontroll hatékonyságának javítása lehet a feladata. Magyar Onkológia, Vol 47, Nr. 2, 177-183, 2003

Investigation of spatial cluster for environmental related cancers. BACKGROUND: The environment is source of carcinogen effects, which cannot be monitored as precisely as it would be required. Due to this fact, it is worth to screen for areas with higher than expected number of cancers that is for clusters. The significance of cluster suspicion is highly variable and the investigations for clusters could need significant resources. Therefore step-wise protocols are recommended, which evaluate before proceedings the possibility of exclusion of cluster existence, or of requirement for further epidemiological investigations. Sometimes, the results establish actions to reorganise the environmental control.
OBJECTIVES: The relationship between cancer incidence and dangerous waste disposal sites was investigated in Tolna county (Hungary) and the usefulness of cluster studies was demonstrated by the results.
METHODS: The incidence data based on histological investigations and the location of 7 dangerous waste disposal sites were analysed by geographical information system.
RESULTS: The incidences were not elevated around 6 sites. The cancer risk seemed to be high by site in settlement S., because of high standardised incidence ratio (SIH=1.41) and empirical Bayes adjusted SIH (SIHEB=1.38). The risk increase proved to be significant in z-test and mid-p test by 10% and 15% type I error. Since the risks showed nonhomogeneous spatial distribution in the county and the number of high-risk settlements was 2.3 to 6.6, the cluster in S. cannot be rejected as false positive observation. The chromium contaminated wastes have been stored in S. for several decades at river-side. Assuming that the exposure was spred by the river and the villages in the 5-km vicinity of the river were exposed, the SIHs were aggregated for every 15-km intervals. The distance from S. was inversely related to the aggregated SIHs.
CONCLUSIONS: The sites proved to be noncarcinogenic sources apart from the site S. for which the results suggested the high-risk status. The environmental pollution by site in S. could explain the increased incidence. Consequently, additional studies are indicated in S. to improve the reliability of cluster evaluation. The study also demonstrated that the cluster investigation can be inserted into public health practise to improve the efficiency of cancer control. Hungarian Oncology, Vol 47, Nr. 2, 177-183, 2003


Beküldve: 2002. október 1.; elfogadva: 2002. november 11.
Elérhetőség: Dr. Sándor János, Humán Közegészségtani Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, 7643 Pécs Szigeti utca 12.; Tel: 72 536 394, Fax: 72 536 395; E-mail: janos@pubhealth.pote.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad