MAGYAR ONKOLÓGIAVol 47, No. 2, 2003

 Közlemény

Az emlõrák endokrin kezelésének kutatási távlatai

Eckhardt Sándor

Országos Onkológiai Intézet, Budapest

E dolgozat összefoglalja az ösztrogének forrásait, szöveti megoszlását, az alfa és béta receptorokhoz való kötõdés fontosabb mechanizmusait és anyagforgalmát. Kitér arra, hogy az ösztrogének fiziológiás szerepe módosulhat akkor, ha a beteget endogén vagy exogén rákkeltõ kockázat éri. Az emlõrák keletkezésében az ösztrogének szerepe többszörösen bizonyított. Felsorolja és értékeli az egyes kockázati tényezõket, de hangsúlyozza, hogy ezek együttes elõfordulása dönti el az egyén sorsát. A kockázati tényezõk ismerete lehetõvé teszi a rák prevencióját is, s ez különösen a génhordozók esetében lehet lényeges szempont. A dolgozat kitér a SERM típusú antiösztrogének szerepére. Ezek egyrészt terápiás hatást fejtenek ki a már beteg emlõrákosokon, másrészt megelõzhetik a daganat kiújulását vagy áttétképzését. A génhordozókon feltételezhetõ prevenciós hatásuk is. A SERM-ek között külön osztályt képeznek a terápiás gyakorlatban fontos szerepet játszó aromatázgátló vegyületek, melyek közül hazánkban az anastrozol, a letrozol és az exemestan kezeléssel értek el rendkívül kedvezõ eredményeket. A raloxifen hazai alkalmazása kezdeténél tart, s Magyarországon nincs még adatunk a fulvestrant gyógyító hatásáról sem. E vegyületek jelentõségét az emeli, hogy a tamoxifen-rezisztencia kialakulása után is sikerrel adhatók. A rezisztencia kifejlõdésére számos magyarázatot és ezzel új molekuláris támadáspontokat ismertünk meg, ami feljogosít bennünket arra a reményre, hogy az emlõrák kezelésében hamarosan újabb, hatékony gyógyszerek birtokába jutunk. Magyar Onkológia, Vol 47, Nr. 2, 133-140, 2003

Perspectives for the hormonal therapy of breast cancer. The role of estrogens, including its sources, tissue distribution, metabolism, and mechanism of action, is discussed in this review. The ER alpha and beta are functioning separately, and there is a physiological balance between their activity. Whenever this balance is overthrown due to endogenous or exogenous carcinogenic factors, malignancy develops. Risk factors of breast cancer are listed and evaluated individually. It should be stressed however, that their carcinogenic effect sums up. The knowledge of established risk factors rises the possibility of chemoprevention, which might be highly desirable in case of gene carriers. Special emphasis is attached to the SERM molecules which act as antiestrogens. Their antitumour effect is largely used in the treatment of hormone sensitive advanced breast cancer patients, and their efficacy has been proved in adjuvant therapy as well. Their preventive use might also be justified, especially in gene carriers. Aromatase inhibitors form a special class among the SERM molecules. In Hungary, anastrozole, letrozole and exemestane are widely applied for the therapy of breast cancer patients, while raloxifene has only been introduced recently, mainly in order to prevent osteoporosis. The therapeutic value of fulvestrant is unknown yet and its antitumour effect has to be explored. The therapeutic significance of these molecules lies in the fact that they might be effective after the development of tamoxifen resistance. There are several explanations for this phenomenon offering new targets for the further development of a succesful antitumour chemotherapy. Hungarian Oncology, Vol 47, Nr. 2, 133-140, 2003


Beküldve: 2003. január 28.; elfogadva: 2003. március 10.
Elérhetőség: Dr. Eckhardt Sándor, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Budapest Ráth György u. 7-9.; Tel: 224-8751, Fax: 224-8741; E-mail: eckhardt@oncol.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad