MAGYAR ONKOLÓGIAVol 46, No. 2, 2002

 Közlemény

Megelõzõ Orvostudomány: biomonitorozás és kemoprevenció

Tompa Anna1, Szende Béla2

1Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest
2I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

A kemoprevenció célja az, hogy valamely kóros állapot kialakulását megakadályozza, késleltesse, vagy a
megindult kóros szabályozások menetét a normális irányba terelje, sõt esetenként visszafordítsa. Ahhoz,
hogy ez a beavatkozás sikerüljön, meg kell keresni azokat a biomarkereket, amelyek az egészségi állapot
romlását még reverzibilis (visszafordítható) fázisban jellemzik. Ilyenek lehetnek a géntoxikológiai paraméterek, pl. a mitózisgátlás vagy -késés, az apoptózis folyamatának gátlása, a kromoszómaaberrációk számának emelkedése, a DNS-repair enzimek kapacitásának csökkenése, vagy az immunológiai státuszt jellemzõ paraméterek változása (NK-sejtek aktivitásának csökkenése). A korai jelek segítségével a még egészséges egyén esetében is jósolható a bekövetkezõ negatív változás, vagy betegség, amit hatékony kemoprevenciós beavatkozás nélkül nem lehetne elkerülni. Ezért a kemoprevenció elsõ és legfontosabb lépése a kockázat jellemzése. A kockázatjellemzés összetett fogalom, aminek részét képezi a kockázatanalízis, a kockázatbecslés és a kockázatkezelés. Ez utóbbi részeként jelenik meg a kemoprevenció. A kockázati tényezõk feltárásában és az okozott biológiai hatások értékelésében egyaránt helyet kapnak a biomarkerek, amelyek kimutatására fõleg a modern molekuláris biológiai módszerek alkalmasak. A kockázati tényezõk távoltartása mellett igen fontos a szervezet védekezõrendszerének erõsítése, a mérgezõ anyagok metabolizmusának elõsegítése és az okozott kár, pl. a szabad oxigéngyökök által a makromolekulákon okozott denaturációs károsodások kivédése antioxidánsokkal. A kemopreventív ágensek ezért különbözõ hatáspontú vegyületek lehetnek. Többségük antioxidáns hatással is rendelkezik. Ide tartoznak a növényi eredetû anyagok, glikozidok, flavonoidok és a különbözõ vitaminok, karotinoidok és néhány mikroelem, pl. a szelén. A másik kemopreventív vegyületcsoport gátolja a sejtproliferációt, illetve fokozza a programozott sejthalált, az apoptózist. Külön csoportot képeznek azok a szerek, amelyek a terminális differenciálódásra ill. az erek növekedésének gátlására hatnak. Vannak kemopreventív szerek, amelyek a megbetegítõ ágens metabolizmusát ill. detoxikálódását befolyásolják, vagy az immunrendszer funkcióit erõsítik. Sok esetben a hatás a DNS-molekula metilációs viszonyainak megváltozásából adódik. Magyar Onkológia, Vol 46, Nr. 2, 147-153, 2002

Preventive medicine: biomonitoring and chemoprevention. The aim of chemoprevention is to delay or prevent the development of pathological conditions, or to correct abnormal regulatory mechanisms and in some cases even reverse the process. For this intervention to succeed, biomarkers must be found that characterize impaired health status in a phase when impairment is still reversible. Genotoxicological parameters may function as biomarkers of this kind, such as inhibition or delay of mitosis, inhibition of apoptosis, increase in the number of chromosomal aberrations, decrease in the capacity of DNA repairing enzymes, or parameters characterizing immunological status (eg. decreased NK activity). With the help of early signs, impending negative changes or illness (which could not be prevented without effective chemoprevention) can be predicted in apparently healthy individuals. Thus, the first and most important step in chemoprevention is risk characterization. Risk characterization is a complex concept, which includes risk analysis, risk assessment and risk management. Chemoprevention is a part of the latter process. Biomarkers, which can be studied mainly by up-to-date molecular biological methods, are used in discovering risk factors and also in the assessment of caused biological effects. Besides avoiding risk factors, it is very important to strengthen the protective mechanisms, to promote the metabolism of toxic substances, and to repair damage (ward off denaturation of macromolecules caused by free oxygen radicals with antioxidants for example). Chemopreventive agents are therefore diverse in their targets. Most of them have antioxidant properties, such as plant-derived substances, like glycosides, flavonoids, various vitamins, carotinoids, and some trace elements such as selenium. Another group of chemopreventive agents inhibit cell proliferation, or induce programmed cell death (apoptosis). Another group influence terminal differentiation, or inhibit angiogenesis. Some chemopreventive agents affect the metabolism or detoxification of xenobiotics, or boost the functions of the immune system. In many cases these effects are mediated by the rate of methylation of DNA molecules. Hungarian Oncology, Vol 46, Nr. 2, 147-153, 2002


Beküldve: 2002. május 2.; elfogadva: 2002. június 9.
Elérhetőség: Dr. Tompa Anna, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, 1450 Budapest Nagyvárad t. 2.; E-mail: tompa.okbi@antsz.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad