MAGYAR ONKOLÓGIAVol 46, No. 2, 2002

 Közlemény

Emlõrákos halálozás és a mammográfiás ellátás kistérségi egyenlõtlenségei

Sándor János1, Havasi Viktória1, Kiss István1, Szücs Mária2, Brázay László2, Sebestyén Andor3, Ember István1

1Humán Közegészségtani Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Pécs
2Tolna Megyei Intézete, ÁNTSZ, Pécs
3Baranya megyei Egészségbiztosítási Pénztára, OEP, Pécs

A rossz epidemiológiai helyzet ellenére csak hiányosan kiépült és megyei szinten jelentõs különbségeket mutató emlõrákkontroll program mûködik Magyarországon. Dél-dunántúli vizsgálatunk célja volt, hogy leírjuk az emlõrákos halálozás és a mammográfiás vizsgálatokon való részvétel kistérségi egyenlõtlenségeit, illetve meghatározzuk, hogy egyes társadalmi-gazdasági faktorok hogyan járulnak hozzá a különbségek generálásához. A településenkénti, irányítószámonkénti illetve kistérségenkénti standardizált halálozási hányadosok és standardizált relatív mammográfiás vizsgálati gyakoriságok meghatározása után vizsgáltuk ezek kapcsolatát a populációkra jellemzõ képzettséggel, munkanélküliséggel, cigány és német nemzetiségûek részarányával, településmérettel, dohányzással és a kórházak közelségével. A vizsgált paraméterek jelentõs területi különbségeket mutattak mindegyik aggregációs szinten. A régió hazai viszonylatban kedvezõ mortalitási helyzetén belül, a halálesetek szûkebb területekre kiterjedõ halmozódásait és jelentõsen romló helyzetû kistérségeket lehetett azonosítani. A kedvezõ társadalmi-gazdasági státusszal pozitív korrelációt mutatott a halálozás és a mammográfiás vizsgálati gyakoriság is. A társadalmi-gazdasági faktorok a halálozási különbségek 64,5 és 17,5%-ára adtak magyarázatot települések, illetve kistérségek szintjén. Mammográfiás vizsgálati gyakoriság esetén is nagy a társadalmi-gazdasági indikátorok magyarázó ereje (40,2 és 52,6% a kistérségekre és irányítószám szerinti populációkra). A legerõsebb befolyásoló faktorok a településnagyság, a képzettség, a cigányok aránya és a német nemzetiséguek aránya voltak. A megyékben alkalmazott szûrésszervezési módszereket a modellbe illesztve azt figyelhettük meg, hogy a legerõsebb társadalmi-gazdasági tényezõnél 4,4-szer és 1,8-szor nagyobb súllyal határozza meg az átszûrtséget a Tolna, illetve Baranya megyében alkalmazott szervezési módszer. Az emlõrákkontrollban szükség van a kistérségi különbségek monitorozására, mert vannak speciális megközelítést igénylõ régiók, települések. A társadalmi-gazdasági tényezõk hatásmechanizmusát részletesebben fel kellene tárni, hiszen mind a halálozásra, mind a mammográfiás vizsgálati gyakoriságra nagy befolyással vannak. Mivel a régióban alkalmazott szûrésszervezési módszerek között vannak olyanok, melyekkel a hazai jogi-gazdasági környezetben is viszonylag jó eredményeket lehet elérni, fontos volna ezeknek a megoldásoknak az elterjesztését támogatni. Magyar Onkológia, Vol 46, Nr. 2, 139-145, 2002

Small area inequalities in breast cancer mortality and screening. Despite the unfavourable epidemiological status, the Hungarian breast cancer control is a non-appropriately developed system having considerable geographical inequalities. The study objective was to describe the small-area pattern of breast cancer mortality and of frequency of mammographical examination. The influence of socio-economical status on these patterns was also studied. The standardised mortality ratios and the standardised relative frequency of mammography was determined for settlements, zip code areas and small regions. Their correlations were analysed with education, unemployment ratio, ratio of Gypsy and German ethnic minorities, population size, smoking, distance to the nearest hospital. The South-Transdanubian Region (STR, consisting of three counties, 22 small regions, 444 zip code areas and 643 settlements) with 1 million inhabitants was the study area. All the studied parameters had significant spatial variability at all levels of aggregation. Beyond the relatively low average mortality risk in the STR, mortality clusters and increasing time trend were identified in certain areas. The mortality and the usage of mammography were inversely correlated with the indices of deprivation. These factors explain 64.5 and 17.5% of the whole variability of local mortality risks at the level of settlements and small regions. The explanatory role of these factors was similarly high for usage of mammography as well (40.2 and 52.6% for small regions and zip code areas). The factors having the strongest influence were the population size (in settlement level mortality model), ratio of gypsies (in small region level mortality and mammography usage models) and ratio of Germans (in mammography usage model for zip code areas). Inserting the counties' approaches for screening organisation into the model, it revealed that the population based screening organisation applied in Tolna county has the highest influence being 4.4 times stronger than the most important socio-economic factors.Altogether,it seems that the monitoring of spatial inequalities could improve the performance of breast cancer control identifying the populations with special needs, and there is a need to explore the pathways by which the socio-economic factors can exert their profound influence on the epidemiological status. Moreover, since the results clearly demonstrated that it is possible to achieve relatively high screening participation rates in Hungarian economical and legislative circumstances, the application of this successful method should be encouraged in other areas with low performance screening system. Hungarian Oncology, Vol 46, Nr. 2, 139-145, 2002


Beküldve: 2001. november 30.; elfogadva: 2002. január 28.
Elérhetőség: Dr. Sándor János, Humán Közegészségtani Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, 7643 Pécs Szigeti u. 12.; Tel: 72 536-001/1093; E-mail: janos@pubhealth.pote.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad