MAGYAR ONKOLÓGIAVol 44, No. 3, 2000

 Közlemény

A nagy dilemma: a nem kissejtes tüdõrák kemoterápiája

Ostoros Gyula

IV-es Tüdõbelgyógyászat, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest

A tüdõgyógyászati onkológiai talán legvitatottabb fejezete a nem kissejtes tüdõrák kemoterápiája, illetõleg annak helye a terápiás stratégiában. Évtizedekkel ezelõtt az alkiláló szereken alapuló kemoterápiás protokollok, retrospektív analízis szerint, megrövidítették a betegek várható élettartamát, a ''best supportive care'' csoporthoz viszonyítva. Innen datálódik a még ma is többekben élõ nihilizmus a nem kissejtes tüdõrákos betegek kemoterápiájával kapcsolatban. Mára már a vita lezárult. A platinabázisú kombinált kemoterápia szignifikáns élettartam-meghosszabbodást és életminõség-javulást eredményez. További lehetõség az új kemoterápiás szerek (taxanok, Gemcitabine, Vinorelbine, Irinotecan) beépítése a
kemoterápiás protokollokba. E szerek javítják a terápiás választ és az életminõséget, biztonságosan alkalmazhatók ambuláns ellátás keretein belül, a hagyományos szerekhez képest szerény élettartam-meghosszabbító hatással bírnak. A korai stádiumban lévõ betegek platinabázisú adjuváns citosztatikus kezelésének hatékonysága vonatkozásában nagy nemzetközi vizsgálatok folynak. Az azonos oldali mediastinalis nyirokcsomó-áttéttel rendelkezõ (N2) betegek kezelésében mind a kemoterápiának, mind a sebészeti megoldásnak, mind pedig a posztoperatív sugárkezelésnek helye lehet. A lokálisan kiterjedt stádiumban a kemoterápia és a sugárterápia együttes alkalmazása indokolt. A négyes stádiumú betegek kombinált kemoterápiája jó általános állapotú betegeknél alkalmazandó. A szerzõ összefoglalja a nemzetközi irodalmi adatok és saját tapasztalatai alapján a nem kis-sejtes tüdõrákos betegek kemoterápiájának helyét a komplex daganatellenes stratégia kialakításában. Magyar Onkológia, Vol 44, Nr. 3, 215-220, 2000

Kulcsszavak: non small cell lung cancer; chemotherapy; survival; quality of life

The big dilemma: the chemotherapy of non-small cell lung carcinoma. The most problematic area in pulmonary oncology is the chemotherapy of non-small cell lung carcinoma and its place in the therapeutic strategy. Chemotherapy based on the earlier alkylating agents worsened survival of NSCLC patients. That was the reason for the nihilistic approach by many colleagues toward chemotherapy in NSCLC. Today this question has been resolved. Platinum based combined chemotherapy significantly prolongs survival and improves quality of life. Other possibilities are to incorporate the new chemotherapeutic agents (taxanes, Gemcitabine, Vinorelbine, Irinotecan) into the chemotherapeutic regimens. These agents improve the response rate and the quality of life and can be safely administered in outpatient bases, although in comparison to the earlier agents the survival
gain is moderate. In early stages the role of adjuvant chemotherapy is questionable. Chemotherapy, surgery and postoperative irradiation may all have a role in the case of N2 disease.In locally advanced disease the use of radiochemotherapy is recommended. In advanced NSCLC chemotherapy is suggested in good performance status. The author summarises the role of chemotherapy in NSCLC, based on literature and on his own experience. Hungarian Oncology, Vol 44, Nr. 3, 215-220, 2000


Beküldve: 2000. augusztus 1.; elfogadva: 2000. szeptember 15.
Elérhetőség: Dr. Ostoros Gyula, IV-es Tüdõbelgyógyászat, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, H1529 Budapest Pihenõ út 1.; Tel: 36(1) 391-3213, Fax: 36(1) 391-3223; E-mail: ostoros@koranyi.hu

Kattintson ide a teljes (PDF) változat letöltése végett!
ad